Most azt gondolja, hogy fogalmam sincs. De hintőporral már ön is találkozott, melyet leggyakrabban talkumból, vagy más néven zsírkőből készítenek. Ez azonban csak az egyik felhasználási területe a sok közül. Élelmiszereinkben éppúgy megtalálható, mint pl. festékekben, vagy növényvédő szerekben. Hát ez elég érdekesen hangzik!
Ha többet szeretne megtudni a talkumról, olvassa végig cikkünket:
- Mi az a talkum?
- A talkum tulajdonságai
- A talkum felhasználási területei
- Vádak, vizsgálatok és egy nagy összegű kártérítés
Mi az a talkum?
A talkum, talk, vagy zsírkő egy lemezes szilikát ásvány, mely könnyen porrá őrölhető. Magnézium-szilikát-hidrát néven is találkozhatunk vele. Magnézium-oxidban gazdag ásványokat tartalmazó kőzetek átalakulása során keletkezett, Magyarországon is bányásszák. A kőzetben a szénhez hasonlóan rétegszerűen jelenik meg, így kitermeléséhez nagyjából ugyanazt a technológiát használják. Általában már a bányában finom porrá őrlik és így szállítják tovább a különböző felhasználási területekre.
A talkum tulajdonságai
A talkum kristályok puhák, zsíros jellegűek, könnyen őrölhetők és oldhatatlanok. Az emberi szervezet nem képes felvenni és hasznosítani a talkumot, így változatlan formában kiürül a szervezetből. Zsíros tapintású, vízlepergető anyag, jó elektromos szigetelő, fehér színű, szagtalan. Jó nedvszívó képességű, ezért a kozmetikai iparban előszeretettel használják. Por alakú élelmiszerekben megakadályozza az élelmiszer részecskék egymáshoz tapadását, így az élelmiszeripar főként csomósodásgátló adalékanyagként alkalmazza.
A talkum felhasználási területei
Kozmetikai ipar
A talkumot leginkább a hintőporok alapanyagaként ismerhetjük, de lényegében szinte minden por alakú kozmetikumban megtalálható, így a púderekben, szemhéjfestékekben, pirosítókban is. Emellett pl. dezodorok gyártásánál is használják remek nedvszívó tulajdonsága miatt.
Élelmiszeripar
Az élelmiszeriparban főként csomósodásgátló szerepet tölt be, az egyéb adalékanyagok közé tartozik. A címkén E553b-ként található. Használata csak bizonyos élelmiszerekben engedélyezett. Ide tartoznak a fűszerek, a szárított, porított élelmiszerek, a reszelt, vagy szeletelt sajtok, a táplálékkiegészítők, a rágógumi, a rizs, a kolbászok, valamint a konyhasó és egyes sóhelyettesítők. Bizonyos élelmiszereknél mennyiségi korlátozással, másoknál mennyiségi korlátozás nélkül felhasználható. Ezenfelül színezékek hordozóanyaga is lehet, sőt fényezőanyagként is alkalmazzák. Amennyiben az élelmiszeripari csomagolóanyagot talkummal kezelik, az élelmiszer nem tapad a külső csomagoláshoz.
Növényvédő szerek
Elsősorban a gombafertőzések kezelésére, valamint az atkák és rovarok távoltartására használják. Permetezéssel juttatják ki a talkum vizes szuszpenzióját. Legnagyobb előnye, hogy élelmezés-egészségügyi várakozási idővel egyáltalán nem kell számolni.
Műanyag ipar
A talkum a hőre lágyuló műanyagokban fejti ki kedvező tulajdonságait, ezáltal hozzájárul a műanyagok merevségének és hajlítószilárdságának növeléséhez, alaktartósságához és méretstabilitásához, javítja továbbá a hővezető képességet, vagy az idomok felületi keménységét. A gyártási folyamat során általában granulátum adalékanyagként szerepel.
Kályha és tűzhely építés
A zsírkő kitűnő hőtároló képességgel rendelkezik, emellett könnyen megmunkálható, ezért a kályhaépítésben betöltött szerepe már több mint ezer éves múltra tekint vissza!
Egyéb felhasználási területek
A felsorolt ipari alkalmazások mellett felhasználják a gyógyszeriparban, egyes szigetelő kerámiák gyártása során, a textil- és gumigyártásban, a festékgyártásban, illetve műgyanták töltőanyagaként. Jól alkalmazható ezen kívül szerszámok karbantartásához, de az otthon varrók is ismerhetik, hiszen a szabókréta is talkumból készül.
Vádak, vizsgálatok és egy nagy összegű kártérítés
Ha már hallott a talkumról, lehet, hogy épp ez a sztori jutott el önhöz. A világ legnagyobb hintőpor gyártó cége, a Johnson&Johnson 2018-ban több mint négymilliárd dollár kártérítést fizetett ki 22 nőnek, akik petefészekrákban szenvedtek talkum tartalmú hintőporaik miatt. A dokumentumok szerint a gyártó tudott róla, hogy a hintőpor alapanyagaként használt talkum azbeszttel szennyezett, erről azonban nem tájékoztatta a vásárlókat.
A problémát tehát nem is a talkum jelenti, hanem a zsírkő esetleges szennyezettsége. A talkum a természetben gyakran fordul elő az erősen rákkeltő azbeszttel együtt, az pedig a gyártó felelőssége, hogy a terméke azbeszt mentességét garantálja. A WHO álláspontja szerint, ha a talkum azbesztszerű szálakat tartalmaz és az érintett személyek hosszú időn át használják intim hintőporként, akkor lehetséges a rákkeltő hatás. A rákkeltő hatás vizsgálatát nehezíti azonban, hogy a petefészekrák nagyon ritka betegség, így nagy mintán átfogó vizsgálatot indítani szinte lehetetlen, hiszen az érintett nők valószínűleg kis százaléka használ egyúttal hintőport intim területeikre.
Ezt követően a negatív indulatok természetesen nem csak a Johnson&Johnson-t érintették, hanem a többi kozmetikai óriásvállalatra is kiterjedtek. Többen, mint a Revlon és a Chanel megszüntették egyes talkum tartalmú termékeiket, az indoklás szerint nem azért, mert egészségügyi kockázattal járnak, hanem azért, mert drámaian csökkent irántuk a kereslet.
A Magyar Gyógyszerkönyvben az áll, hogy „gyógyászati célra nem alkalmazható olyan talkum, amely azbesztet is tartalmazó lelőhelyről származik”, és a gyártó felelős azért, hogy vizsgálattal igazolja a termék azbesztmentességét. Remélhetjük, hogy napjainkban ez nem csak a gyógyászati célra alkalmazott talkum esetében igaz, hanem bármelyik felhasználási terület esetén kizárt, hogy a zsírkő azbeszttel szennyezett legyen.
